Alternatív energia

Alternatív energiaforrás az az energia hordozó, amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát (hő-, mozgási-, villamosenergia) tudunk kinyerni. Ezek - a nem megújuló energiafajtákkal szemben - folyamatosan újratermelődnek: napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza és geotermikus energia.

Ezek az alternatív energiák ( megújuló energiák ) : a napenergia,  szélenergia,  vízenergia, biomassza és a geotermikus energia. A fosszilis energiahordozó készletek végesek, ráadásul ha növekvő energiaigényünket kizárólag ezek felhasználásával akarjuk kielégíteni, az a környezetszennyezés további fokozásával jár. Alternatív energiaforrás az az energia hordozó,  amelyből a jelenleg használatos szénhidrogének alternatívájaként valamilyen energiát ( hő, mozgási-, villamosenergia )  tudunk kinyerni.Az alternatív energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem okoznak környezetszennyezést.

Az épületek építésekor, eladásakor vagy bérbe adásakor a lakás értékbecslésekor jelentős szerepet játszik a lakás energiafogyasztásának tanúsítványa. Éppen ezért az alternatív energiák alkalmazása az épület értékét jelentősen növeli. Új lakás építésekor, használt lakás felújításakor feltétlenül érdemes mérlegelni napkollektor, hőszivattyú, biomassza tüzelés alkalmazását.

A Nap sugárzását napkollektorokkal hasznosíthatjuk, amely a sugárzó energiát hővé alakítja. Ezt a hőenergiát leggyakrabban használati melegvíz fűtésére használjuk fel, de alkalmas lakóházak fűtés rásegítésére, medencék vízének felmelegítésére is. Egy családi ház használati melegvíz készítéséhez 2 db kollektort szükséges felszerelni 4-5 m2 felülettel. A tároló bojlerban van beépítve a fűtőcső, amely a bojlerban lévő használati melegvizet felmelegíti. A rendszer automatikusan működik, a keringtető szivattyú akkor működik, és hasznosítja a Nap energiát, ha a kollektorban lévő közeghőmérséklet magasabb, mint a bojlerban lévő víz hőmérséklete. Egy ilyen rendszer beruházási költsége 450-800 e Ft közé tehető. A napkollektoros rendszer az éves viszonylatban képes a szükséglet 60-65%-át előállítani, ami a költségmegtakarítást is jelenti. Jelenlegi energiaárakkal 20-80 e Ft (földgáz, házt.vill.) éves megtakarítással lehet számolni. A napkollektoros rendszer, karbantartást szinte nem igényel, tartós és hosszú élettartalmú (20-30 év).

A családi házaknál a másik elterjedt alkalmazási rendszer a hőszivattyú. A hőszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló berendezés, mellyel lehetséges fűteni, hűteni, melegvizet előállítani. A berendezés a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a Föld, a Levegő, és a Víz által eltárolt napenergiát hasznosítva. A geotermikus hőszivattyú például a Föld (talaj, talajvíz) és a ház belső terei között szállít hőt. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. A hőszivattyú előnye, hogy egy berendezéssel megvalósítható az épület fűtése, hűtése és használati melegvíz előállítása. Figyelni kell arra, hogy a hőszivattyú 35-40 °C-os fűtési melegvizet tud előállítani, a hűtővíz hőfoka 15-18 °C. A leggazdaságosabb, és a legjobb komfort érzetet előidéző megoldás a falfűtés szükség esetén mennyezetfűtéssel kiegészítve. A hőszivattyú egész évben képes közvetlen módon kiaknázni a Nap energiáját, nincs környezet szennyező hatása, biztos energiaforrás a Föld hője. A Hazánkban több típusú hőszivattyú közül lehet választani, egyes típusok tudnak fűteni-hűteni, és HMV-et előállítani, mások csak fűteni, és HMV-et előállítani. A hőszivattyús rendszer beruházási költsége 2-4,5 m Ft közötti a hőkinyerés módjától függően.